A XXI. SZÁZAD ALKONYA

Az új évezred kezdete óta a nemzetközi életben egy sor átfogó és stratégiai természetű jelentős esemény történt, amelyekfontos és hosszan tartó hatást gyakorolnak a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet minden aspektusára. Ha a világratekintünk, az emberiség jövőjét meghatározó nagy sorskérdések váltak a kor fő témáivá. Egyre nagyobb hangsúlyt kapotta globalizáció jelenségei elleni küzdelem, fokozódott a nemzetek versenye a meghatározó szerepekért a világban, az európaiországok többségében is egyre hangosabbak lettek az erős nemzettudatot, a közös célokat, az egységes, normakövetőtársadalmat követelő hangok, megnövekedett az emberi akaratból közvetlenül származó döntések iránti igény az általánosanelfogadottnak és követendőnek tartott elvek, és az emberek fölé helyezett intézmények hatalma ellenében.A Jelenések Könyvétől Nostradamus jóslatain keresztül egészen Az ember tragédiája alkotójáig folytathatnánk a sort ésidézhetnénk tudósokat, prófétákat, költőket, önjelölt hírnököket, akik a világvégét jövendölték, kozmikus katasztrófákatprognosztizáltak, vagy egyszerűen csak összeesküvés-elméleteket gyártottak, háttérhatalmak vízióival riogattak. Nemgondoljuk, hogy a XXI. század korai alkonyával ijesztgetni kéne a mai olvasót. A kockázatok olyan végtelen sora jelentkezettaz utóbbi esztendőkben, amelyek képesek elpusztítani a világot.Milyen erők képesek arra, hogy elpusztítsák a világot, s van-e mentség? A könyv sorra vesz számos világvégét (elő)idéző tényezőt, és szól a mentőkörülményekről is.A szerző úgy látja: a világvégét idéző sokfajta veszély közül számos közeli és konkrét. Elsősorban a terrorista akciókkalsúlyosbított, nukleáris csapásokat és más tömegpusztító fegyvereket alkalmazó háborúk jelenthetnek ilyen veszélyt. Ittaz ideje, hogy a fenyegető körülményeket az emberek,a társadalmak békéjéért, biztonságáért felelős államok és vezetőikfelismerjék, hatásukat elhárítsák vagy enyhítsék.Korunkban semmivel nem pótolható felelőssége van az államok vezetőinek: bölcs