A BARMENI TEOLÓGIAI NYILATKOZAT

Isten Igéje örökre megmarad – ez a záradéka annak a hitvallásos teológiai nyilatkozatnak, amelyet 1934. május 31-én, a németországi Wuppertal város Barmen nevű kerületében fogadott el a Német Hitvalló Egyház zsinata. A kor népszerű magyar egyházi lapjában, a Protestáns Szemlében így írt erről Török István teológiai professzor, méltatva az esemény jelentőségét: „Nem nagyon vizsgálgatták, hogy a zsinatnak megvannak-é a formai kellékei. Tekintélyt a határozataiknak nem a jogi értelemben vett ťtörvényességŤ, hanem a régi hitvallásokkal való megegyezés s végső fokon az Ige tekintélye adott. Ezen a zsinaton nem hangzottak el hangos szólamok a szélsőségek, illetve a modern pogányság ellen, az összefogást sem hangoztatták. De nagyon egyszerűen és nagyon tárgyilagosan együttes bizonyságot tettek arról, hogy Krisztus az egyedüli Úr hiten és egyházon. Az Igét csak ő adhatja az igehirdetők szájára, s Isten akaratát nem kereshetjük sehol másutt, mint Krisztusban. Az államhatalomhoz való viszonyt következésképpen így határozták meg: az állam éppúgy nem tekintheti magát egyháznak, vagyis az isteni akarat hirdetőjének, mint ahogy az egyház sem tehető az állam szervévé. Ebben a hitvallásban voltaképpen semmi új dolog sincs, de akik a helyzetet ismerik, aktualitását megérthetik…A német hitvalló egyház példájából látjuk, hogy ez a mi sok jel szerint torz fejlődésű és hitvallónak nem mondható protestantizmusunk is megéledhet és hitvallóvá válhat.”