Leírás
Az élet önmagában közömbös, de az, hogy hogyan bánsz az életeddel, nem közömbös (Epiktétosz: Beszélgetések II. 6. 1).A sztoikus etika iránt az utóbbi évtizedekben világszerte egyre intenzívebb érdeklődés mutatkozik. Ez érzékelhető a hazai könyvkiadásban is: Seneca és Epiktétosz műveit, valamint Marcus Aurelius Elmélkedéseinek új fordítását nagyon jól fogadta az olvasóközönség.Kötetünk kilenc sztoikus etikai témájú tanulmányt tartalmaz. Az antik filozófus belső szabadsága és A sztoikus etika időszerűsége című tanulmány a személyiség integritásával foglalkozik, amely nélkülözhetetlen előfeltétele a morális viselkedésnek és cselekvésnek. A sztoikus etika és Epiktétosz lélekterápiája eredetileg az Epiktétosz összes művei című kötet utószavaként íródott, és szándéka szerint a filozófus teljes etikai elméletét mutatja be. A sztoikus etika epiktétoszi reformja azt mutatja meg, hogy Epiktétosz etikai tanítása a közhiedelemmel ellentétben jelentős új gondolatokat és eljárásokat kínál a régebbi sztoikus doktrínához képest. Az epiktétoszi narratíva azt fejtegeti, hogy az emberrel megtörténő események hogyan válnak tudatosan megélt élményekké, és hogyan kell ezeket etikai szempontból helyes módon elemeznünk és kezelnünk. A személyes gondviselés Epiktétosz morálfilozófiai tanításában a filozófus etikai és teológiai szempontból is centrális jelentőségű fogalmának, a gondviselésnek a tartalmát elemzi. A sztoikus oikeiószisz platóni eredetéről azt mutatja be, hogy a szelf fogalma hogyan alakul ki Platón elméletében és hogyan válik a sztoikus gondolkodás egyik alapfogalmává. A Marcus Aurelius Antoninus Philosophus a filozófus-császár alakját és művét helyezi új megvilágításba. Az epiktétoszi etika előzményei: Arisztón, Bión, Telész című tanulmány a három filozófus fennmaradt töredékeinek magyar fordítását tartalmazza, és ezek szövegének elemzésével érvel amellett, hogy Epiktétosz tanításának több olyan eleme, amely eltér az ortodox sztoikus doktrínától, ezeknek a Kr. e. 3. századi gondolkodóknak a gondolataival rokon.