TALÁLKOZÁS ÖNMAGAMMAL II.

Egy bölcselkedő írástudó könyvét vette kezébe az Olvasó. Egy sokoldalú, budapesti értelmiségi polgár elmélkedéseit, „lépcsőházi gondolatait” tartalmazó köte tet, amelyben az év minden napjára jut egy-egy bölcselet: a világról, a természetről, a létezés okairól-céljairól, a tudás, a szépség, a művészet vagy a nyelv mibenlétéről, a jogi-politikai-erkölcsi normák természetéről, a felelős állampolgár mibenlétéről, cselekedeteink helyes, vagy helytelen megítéléséről, és természetesen Isten és túlvilág létéről-nemlétéről – mint egy klasszikus filozófus esetében. Egy „bástya-típusú” felelős demokrata, civil, polgárjogi elköteleződésű hazafi hangját halljuk, sokféle szerepében, identitásában: mindig hitelesen. Eszmeisége, mondanivalója a vágyott egyenlő emberi jogokra és méltóságra, a megkülönböztetés, és rasszizmusmentes köztársaság ideájára épül. Legerősebb gondolatai inkább filozófiai természetűek: nem kell megijedni, közel sem egy száraz, tudományos – vagy ami még veszélyesebb: tudományoskodó – írásművet kaptunk Tibortól, hanem tiszta, közérthető fogalmaktól eleven, „könnyen fogyasztható és egészséges salátát”, amelyben minden olvasó megtalálhatja a számára kedves „alapanyagot”, egy tudatosabb, szabadabb, és talán bölcsebb élethez.