Leírás
Az 1848-49-es magyar szabadságharc Erdélyben nemcsak a császáriak elleni harcról szól, hanem a jogos sérelmek mellett a dáko-római propagandával megrészegített, fellázított, magyarellenes rablóhordákká verődött oláhok kegyetlenkedéseiről is többek között Kalotaszegen, Nagyenyeden vagy Abrudbányán, ám a komor és naturális valóságábrázolásba a szerzőnek még e helyeken is sikerül lélekemelő vagy éppen vidám mozzanatokat csempésznie. Közben epizódszereplőként feltűnnek emberséges románok és dicstelen szerepű magyarok is. Mindebből nő ki Bem József dicsőséges erdélyi felszabadító hadjárata végigkövetett hadszíntereivel és a szabadságharc győzelmével, a császáriak Erdélyből való kiűzésével, amelyet csak az orosz túlerő tud megfordítani: a segesvári csata talányosan jelenik meg, hogy aztán a befejezés mégis életigenlő legyen.