Leírás
Mezei Mária a huszadik század hányatatott sorsú színészegyénisége. Ünnepelt filmszínész, színházi csillag, a 30-as, 40-es évek nőideálja, a vörös Mezei, a franciás Mezei. Ám szellemének, hivatástudatának szűk e kívülről rászabott szerep, könyvet ír hivatásáról, megtéréséről, erdélyi népdalokból műsort szervez, élete vége felé álomszínházat álmodik. Mikor a kommunista hatalom a pálya szélére söpri, és színész-napszámosként a Liliputi Színházban kell játszania, éjszakai lokál-fellépésein a kuplék után Ady-versekkel, zsoltárokkal rendíti meg a mulatók közönségét. Szigethy Gábor Kossuth-díjas író, irodalom- és színháztörténész három évtizeden át dolgozta föl a színésznő kéziratos hagyatékát, relikviáit. Kötetbe gyűjtött írásai e kutató- és rendszerezőmunka állomásait jelzik: a színésznő életének egy-egy epizódját idézik írott vagy tárgyi emlékek, levelek, feljegyzések, naplók vagy fényképek, színlapok révén. Az esszésorozat album formátumú keretbe illeszkedik, az egész oldalas, múltidéző színészportrékat különleges magánfotók, levéldokumentumok kísérik. Szigethy Gábor könyve egyszerre esszékötet és képeskönyv a múltról, pályakép és kortörténet: az énközpontú franciás Mezei Máriából miért, miképpen lett a másokért élni akaró zsoltáros Mezei Mária, aki elpergő színészéletét ajándékozta a közönségnek.