Leírás
Lehet-e igazságos, ha valakinek több szavazata van, mint másoknak? És alkotmányos? Az alkotmányjogi szakirodalom alapján plurális választójogról akkor beszélhetünk, ha egyes választópolgárok többször szavazhatnak, mint mások, vagy pedig szavazatuk többet ér másokénál.Napjaink jogi szakirodalma ezt a kérdést ki is meríti ennyiben, hozzátéve, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a többes szavazati jog abszolút tilalom alá esik. Jelen kötet túllépve ezen a kurta meghatározáson, kritikai elemzésnek alávetve az alkotmánybírósági gyakorlatot és a vizsgálatba bevonva a történeti példák mellett a politikaelméleti szakirodalmat is amellett érvel, hogy a plurális választójog fogalma valójában igen összetett és ennek az eszköznek többféle szerepe is lehet.A többes szavazati jog múltja és jelene, így például a kisebbségek, a fiatalabbak, képzettebbek, vagyonosabbak, többet adózók vagy erkölcsösebbek többszörös szavazata, továbbá a családi választójog is felmerül, illetve ezek egy része egyes országokban meg is valósul(t). Mi több, a külhoni választójog kapcsán ki is derül, hogy a mai Magyarországon szintén létező jogintézményről van szó. A kötet részletesen elemzi a magyarországi nemzetiségek választójogának egyenlőségét és parlamenti képviseletük eredményességét is.M. Balázs Ágnes (1991) nemzetközi igazgatásszervező, okleveles közigazgatási menedzser, jogász. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi tanszékének tanársegédje. Kutatási területei a törvényhozás-kutatás, a kisebbségek képviselete, közéleti részvétele, a választójog mint alapjog és a politikai napirend. 2015 óta részt vesz a Comparative Agendas Project nemzetközi kutatóhálózatában. Az International Journal of Parliamentary Studies című folyóirat társszerkesztője. PhD-fokozatát 2021-ben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájában szerezte.