VERS ÉS KÉP 1.

Gí bevezetőjébőlGyermekkorom csodálatos színtere a Tolna megyei dombokra épült kis település, Hőgyész, az Egy présház vörös borában tükröződve mitológiai helyszíne. A másik: Itáliánk Rómája, mely évtizedek során megadta magát, s otthonunkká vált), Firenzéje (toszkán egével, ciprusaival, Arno-hídjaival, a San Miniato al Monte- templomával) és Velencéje (ahol lagúnáinak egyedülálló, fény-víz-alkotta tükröződéseiben felismertem magamat és törekvéseimet). A vers (és természet) iránti rajongásomat mutatják e képek. Remélem, úgy hatnak majd az olvasóra Kárpáti Kamil verssorai és közéjük illesztett fotóim, mint a visszhang: adják egymásnak a labdát, egyik a másikat erősíti, hol a lágy selyem érintésével, hol a mély kút öblösödő hangjával, hol a szférák zenéjével, hol a pokol bugyraival, de mindenképpen azzal, hogy mély hatással van arra, aki nézi, olvassa.