NA, PUPÁK! - A KARINTHY-AKI SZÍNHÁZAT CSINÁLT

Karinthy Márton, a Karinthy Színház alapító-igazgatója – Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író fia, a magyar irodalom legendás alakjának, Karinthy Frigyesnek az unokája – 2019 novemberében távozott közülünk. Emléke, munkássága előtt tiszteleg ez a kötet.Karinthy Márton 1973-tól rendezőként Békéscsabán, Pécsett, a Gorsiumi Nyári Játékokon, Budapesten a Thália Színházban, a Játékszínben, a Népszínházban és a Reflektor Színpadon, valamint a Magyar Televízióban dolgozott, majd 1982-ben társigazgatóként – Harsányi Gáborral – megalapította a Hököm Színpadot, a színházak államosítása utáni első magyar magánszínházat. 1988-tól a Hököm Színpad – mai helyére, a Bartók Béla útra költözve – Karinthy Színházként folytatta, évtizedek óta Buda egyetlen állandó kőszínházaként.Czeiner-Szücs Anita 2010 és 2019 között készített interjúi segítségével bepillantást nyerünk az igazgató-rendező – valamint szeretett színháza – életébe, megismerjük sikereit és kudarcait, bizonyságot kapunk a színház iránti szenvedélyes elkötelezettségéről. A könyv bemutatja Karinthy Márton rendezői pályájának állomásait, részletesen megismerhetjük valamennyi színpadi és televíziós rendezésének pontos adatait, kulisszatitkait, valamint az előadások és tévéjátékok korabeli kritikai fogadtatását.A könyv címe talán magyarázatra szorul, megfejtését Karinthy Mártontól kapjuk meg:„– Könyveiben és korábbi interjúiban is kifejtette, hogy egész életében cipelte a karinthyság keresztjét. Bizonyítani szerette volna tehetségét, ami nem volt könnyű nagyapja és édesapja mellett. Ez az elismerés elégtétel?– Amíg él az ember, ezt a keresztet nem tudja letenni, de ennek végső soron jó oldala is van: inspirál. De ha már a keresztről beszélünk, stílusosan úgy mondanám, fontos stáció ez utamon. Most nem leejtem, hanem még erősebben szorítom a keresztet, amit végre könnyebbnek érzek. Már büszkén tudnék őseim szemébe nézni. Eszembe jut egy karikatúra a Ludas Matyi című újságból. Ezen Karinthy Frigyes egy felhőről néz lefelé – amikor a