Leírás
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói által készített, a kötetben szerzőként is közreműködő Gyeney Laura és Szabó Marcel által szerkesztett könyv tíz tanulmányából megismerhetők az uniós polgárság legfontosabb tartalmi elemei és azok kapcsolódási pontjai, ideértve az uniós polgársággal kapcsolatos luxembourgi bírósági esetjog bemutatását és annak kritikai elemzését. A szerzők célja, hogy a kötet ne csupán látleletet adjon arról, hogy a Maastrichti Szerződés elfogadását követő harminc évben milyen fejlődési utat járt be az uniós polgárság intézménye, hanem arra is rámutasson, hogy az egyes területeken milyen irányban lehetséges a jogintézmény továbbfejlesztése.A bevezető tanulmány az uniós polgárság és a tagállami állampolgárság egymáshoz való viszonyát mutatja be a nemzetközi jog szemüvegén keresztül. További nyolc tanulmány tematikus jelleggel részletes elemzést nyújt az uniós polgársághoz kapcsolódóan az alapjogi védelem, a választójog, a közvetlen demokrácia, a konzuli segítségnyújtás, a munkavállalás, a szociális jogok, az egyes hozzátartozói viszonyok és a büntetőjog uniós jogi kérdéseiről. A könyv záró tanulmányának összegzése szerint azáltal, hogy az uniós polgárság jogintézményét az uniós jogalkotás és az Európai Unió Bíróságának esetjoga mindinkább megtölti tartalommal, a tagállamok állampolgárai egyre inkább úgy érezhetik, hogy jó európainak lenni. Az európaiság ugyanakkor nem szünteti meg és nem váltja fel a tagállamok nemzeti identitását, hanem kiegészíti azt, a tagállami és az európai értékek együttese adja ugyanis azt a hozzáadott értéket, amelynek révén az EU tagállamainak polgárai büszkék lehetnek az európai közösséghez való tartozásukra, és a mindennapokban is élhetnek az uniós polgárságból fakadó jogosítványaikkal.A részletekbe menően kidolgozott, gondolatokban gazdag kötetben pontos látleletet kapunk az uniós polgárság szabályairól és gyakorlatáról, bővülő érvényesülési köréről, alkalmazásának különböző eseteiről, eredményeiről és nehézség