Leírás
A Szekszárdi borvidékről szóló kötetet tart kezében az olvasó. Fuksz Márta könyve az első átfogó társadalomtudományi mű, amely a nagy múltú borvidék szőlészetét és borászatát interdiszciplináris (néprajzi, kultúr- és agrártörténeti, vidékfejlesztési, kulturális antropológiai stb.) módszerekkel és szempontból teszi vizsgálat tárgyává. A mű újszerűsége abban rejlik, hogy a szerző a múltbeli viszonyok és a hagyományos, kisparaszti (népi) szőlőművelés helyett a borvidék jelenkori gazdasági-társadalmi átalakulására (19902024), rendszerváltás utáni helyzetére fókuszál: azokra az árutermelő, ma már országosan és nemzetközileg ismert borászatokra, amelyek az elmúlt évtizedekben meghatározták a borvidék fejlődését. A szerző vizsgálatát mintegy egy évtizedet felölelő interjúk, résztvevő etnográfiai terepmunka, kérdőíves vizsgálat, történeti és archívumbeli kutatások révén végezte, amelyek eredményeit általa kitűnően ismert szakirodalmi keretben helyezi el. Ismerteti a szőlő- és borágazat keretéül szolgáló európai uniós és magyar jogszabályokat, az erre épülő hegyközségi rendszert, melyek kormányzati szinten jelölik ki az ágazat fejlődési irányát. Bemutatja a családi vállalkozások létrejöttét és napjainkban betöltött gazdasági pozícióját, részletezve a borászatok pályázati lehetőségeit, infrastrukturális beruházásait, a borturizmus kiépülését. Kitér a vállalkozások társadalmi aspektusára, a családi munkamegosztásra, a generációváltásra és a fokozódó munkaerőhiányra (szőlő- és idénymunkások). Kiemelten foglalkozik a borvidék informális gazdasági-társadalmi szervezeteivel (Szekszárdi Borászok Céhe, Szekszárdi Borvidék Kft.), melyek célja a borvidék népszerűsítése. Munkájuk eredménye a borhármas (kékfrankos, bikavér, kadarka) kiemelése, a szekszárdi palack projekt, valamint a borvidéki logó megszületése, melyek mind-mind fontos állomásai a Szekszárdi borvidék márkásításának. Külön kiemelendő, hogy a szerző munkáját az érdekelt helyi borászközösségek jóváhagyásával és segítségével végezte, akikkel folyamatos párbeszédben állt és áll. A mű úttörő jellege, tudományos, sőt a szűk tudományosságon túlmutató közpolitikai fontossága a fentiekből következik.Fuksz Márta (1978) történész, etnográfus, kulturális antropológus, PhD. A Pécsi Tudományegyetem Néprajz Kulturális Antropológia tanszékének és Doktori Programjának végzettje, mára óraadó tanára, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatóhelyettese. Kutatási témája a jobbágyi/paraszti (1820. század), továbbá a jelenkori vidéki társadalom családi termelőinek, mezőgazdasági vállalkozóinak társadalom- és gazdaságtörténete. Publikációi múzeumi évkönyvekben, konferenciakötetekben, szaktudományosfolyóiratokban (Ethnographia, Tabula) jelentek meg.