ÉGŐ SZÖVÉTNEK - FILOLÓGIAI ZRÍNYI-KALÁSZAT

CSILLAG ISTVÁN (1967, Budapest) irodalomtörténész, szerkesztő 1989 óta több mint egy tucat tanulmányban foglalkozott a költő-hadvezér Zrínyi Miklós munkásságával, mégsem ezeket gyűjtötte össze vagy válogatott belőlük. Ez a kötet hét olyan Zrínyi-tárgyú írást tartalmaz, amelyek ebben a formában itt jelennek meg először. Építkeznek ugyan a már publikált munkákból, de a szerző hét szempont, téma köré gyűjtve gondolta újra Zrínyivel kapcsolatos megfontolásait.A tanulmányok sora így egységbe fűzött, de változatos témákat fog át. Az eposz 20. századi recepcióját vizsgálja szövegfilológusként az iskolai kiadások tükrében. Tanulmányozza a Szigeti veszedelem magyar-horvát hőseit a história és/vagy fabula, azaz a történeti hitelesség és/vagy a költői szabadság szemszögéből. A „Befed ez a kék ég…” kezdetű négysoros vers alapján áttekinti és új kontextusba helyezi, amit a szakirodalom a Zrínyi-versszakról eddig megállapított, és Pilinszky Janos Négysorosával is összeveti a tárgyalt Zrínyi-költeményt. A Syrena-kötet hős-epigrammái kapcsán újabb adalékokkal szolgál a Zrínyiász személyességének értelmezéséhez, valamint a kötetkompozíció olvasatához. Kísérletet tesz Az török áfium ellen való orvosság minden eddiginél pontosabb datálására, részletesen bemutatva a mű 17. századi kéziratos (szerzői kézirat hiányában igen fontos) másolatait, felvázolva az oráció 1663/64. évi – tehát még Zrínyi életében történt – terjesztésének és fogadtatásának történelmi hátterét. Rekonstruálja az 1664. január 27-i történéseket, amikor a költő és hadvezér Zrínyi Miklós az eszéki hadjárat során egy napig állomásozott Szigetvár falainál, költői főművének hőse és dédapja, a szigeti Zrínyi Miklós mártírhalála színhelyén. Végül a kötetet záró esszé, visszautalva a 20. századi recepciót vizsgáló nyitó dolgozatra, a Zrínyi-életmű 21. századi befogadhatóságáról és olvashatóságáról elmélkedik, valamint arról, miért lehet még létjogosultsága a filológusi szemléletnek a Zrínyi-kutatásban.