NÉPI SZELLEMISÉG A MŰVÉSZETBEN

Ács Margit, Kossuth díjas író ajánlása:„Jól tudjuk, hogy a népi szellemiség a magyar kultúra minden szegmensébenéreztette hatását, erről az evidenciáról mégsem született komplex áttekintés ezidáig.Az egyes műfajok tudós elemzői egy-egy részjelenséget megvizsgáltak, feldolgoztakugyan, sőt a műfajok közötti kölcsönhatások egyike-másika is bekerült aköztudatba, például sok szó esett Bartóki modellről az irodalomban, avagy kellősúllyal szerepel a néptánc a nemzeti hagyományőrzésben, de Neszmélyi Károlyravárt a feladat, hogy a népi szellemi irányzat összefüggő rendszerét, folyamatszerűjelenlétét a magyar kultúrában megvilágítsa, meggyőzően dokumentálja kevésséismert vagy már feledésbe merülő vallomásokkal, kritikákkal, levélrészletekkel,sajtóviták felidézésével.Tanulmánya fókuszában ezúttal nem az irodalom vizsgálata áll, noha a népiírók mindvégig jelen vannak a különböző műfajok tárgyalása során is minteszmei támogatást nyújtó barátok vagy éppen mint kritikák szerzői. NeszmélyiKároly arra törekedett, hogy a személyes kapcsolatok rejtett, kevéssé ismert mozzanataittárja fel. Klasszikus, közismert művészek esetében is újszerű megvilágításratörekedett. Bartók és Kodály művészete a népi szellemiség iskolapéldája,érthető, hogy a szerző tanulmánykötete fontos fejezeteit szentelte zenéjüknek.Vagy például ráirányítja a figyelmet Radnóti Miklós korai falusi témájú verseire,a Szegedi Fiatalok körével való együttműködésére. A naiv festők, többségükbenparaszt-festők számbavétele a Magyar Őstehetségek címmel 1934-ben rendezettkiállítástól és a körülötte támadt vitától kezdve a mai kortárs naivokig úgyszólvánfehér foltja volt a művészettörténet-írásunknak. Ugyanilyen „leletmentés” afalusi színjátszás feldolgozása, továbbá a harmincas-negyvenes évek filmtermésénekáttekintése a népi tematika szempontjából. Ezeknél közismertebb terület azépítészet, mégis felvilágosító erejű az évszázados polémia bemutatása a magyarépítészet mibenlétéről, a népi stílus használhatóságáról a modern világba