KESERÉDES MÉZ

Magdus Melinda írónő második kötete megjelenését a gyerekkor, az ifjúság, a boldog, de nehéz sorsú vidéki élet bemutatásának szánta. Minden, ami emberi, ami emlékeink között felbukkan és végigkísért, a nyomasztó, vagy éppen kellemes érzések, tragédiák nyomán, egy életen át. A parasztember egyszerűsége és kitartása, röghöz kötöttsége éppúgy szerepel novelláiban, mint a fiatalok lázadása, haladó szellemű szembenállása a megszokással, a beletörődéssel. Az egyéni tragédiák is tanulságot hordoznak. A vidéki élet egyik nagy előnye, hogy a kis közösségek élete közelebb hozza az embereket egymáshoz, ugyanakkor korlátozza is a külvilág hatásait, a benne élők szabadságát. Ez az előítéletekkel teli világ sokszor az egyéni tragédiák okozója is. A kötet novelláit áthatja egy életérzés, az emberek szeretete, a vallás, ami erkölcsi tartást is ad a hiten kívül.A kötet utolsó novellája, a címadó írás, egy egyke gyerek testvér utáni vágyakozásáról szól. Megfogalmazódik benne az igény a többgyerekes családmodellre, de nem a társadalmi elvárásoknak megfelelően, hanem a testvér nélkül cseperedő lány vágyaként./Horváth János