MELLIMOLLI - MOZGÁSFEJLESZTŐ MESEKÖNYV \"SZENZOROS\" GYEREKEKNEK

A gyermek megriad a hangos zajoktól, menekül az erős fény elől. Szúrja a pulóver, szorítja a zokni. Nem viseli el, ha piszkos lesz a keze. Zsúfoltabb helyeken szorongani kezd. Gyakran óriási érzelmi reakciókat ad kisebb ingerekre is, túlterhelődik és „összeomlik”.De éppenséggel az is lehet, hogy hangos zajokra vagy erősebb érintésre sem reagál, nem veszi észre a sérüléseket, és azt sem, ha másnak fájdalmat okoz. Százszor kell szólni, hogy odafigyeljen. Egyensúlyzavarokkal küzd, ügyetlenkedik.Vagy éppen állandó mozgásban van, kényszeresen ficereg-mocorog, ugrál, fut, forog. Folyton matat, igyekszik megérinteni tárgyakat vagy embereket, mert szenzoros ingereket keres. Durván játszik, vagy nekimegy dolgoknak, ordít, hangos zajokat kelt.A felgyorsult élet egyik kedvezőtlen mellékterméke a szenzoros feldolgozási zavar. A könyvünkben szereplő borz, Mellimolli is erősen „szenzoros\". Baj, ha fúj a szél, ha a szőréhez ér egy ágacska, ha a szemébe süt a nap, vagy az ebédre feltálalt giliszta nem elég hosszú/rövid. A sok-sok jaj és baj közepette megjelenik régi ismerősünk, Vulpi, a róka, aki már sokat tornázott, és van tapasztalata abban, hogy egy-egy gyakorlatnak milyen kedvező hatása lehet az életre.Vulpi egyezséget ajánl: ő elmond egy mókás versikét, és ha Mellimolli elmosolyodik, akkor meg kell csinálnia három gyakorlatot. Hogy ebből mi lesz? Rötyögés, kacagás és hahotázás! Végül nemcsak Vulpi mondókáit szereti meg Mellimolli, hanem a tornázást is, s közben észre sem veszi, hogy már nem zavarja a napsugár, az avar szaga, a bogarak vagy a szél.Ez a különleges könyv nemcsak szórakoztat, hanem segít a gyermekek szenzoros feldolgozási zavarainak enyhítésében is. Stephens-Sarlós Erzsébet mozgásfejlesztő meséjét és szellemes versikéit Paksi Veronika illusztrációja színesíti, a gyakorlatok leírását pedig Kecseti Zsolt grafikái teszik szemléletessé.