AZ ANTALL-KORMÁNY KULTURÁLIS POLITIKÁJA

\"Nehéz, szinte lehetetlen feladatra vállalkozunk, amikor a rendszerváltoztatás utáni első, immár teljesen szabadon – a magyar történelemben először teljesen demokratikus módon – választott kormány kulturális politikájának mérlegét kívánjuk megvonni, néhány fontos szakterülete bemutatásával. Bár a kötet szerzői között van, aki már felnőttfejjel érte meg 1989–1990 izgalmas és sokat ígérő politikai küzdelmeit, három évtized eltelte után az Antall József és Boross Péter vezette kabinetek kulturális téren elért eredményeit és kudarcait mégis érdemes elemezni. Annál is inkább, mert az 1990 utáni négy esztendő felettébb izgatott, gyakran erősen ingerült közéleti légkörében is sikerült olyan szabályozásokat megalkotni, átalakításokat végrehajtani, amelyek többnyire a nyugat-európai mintákat – és a korábbi magyar hagyományokat – követték, és máig meghatározzák a kulturális politika intézményrendszerét.Mindössze három évtized után – figyelembe véve, hogy az akkori politikai csatározások résztvevői közül szerencsére még ma is sokan élnek és továbbra is aktívak – bajosan tudnánk teljesen tárgyilagosan (ami egyébként is lehetetlen) tudósítani az 1990 és 1994 közötti kultúrpolitikáról. Nyilvánvaló, hogy a kellő történelmi távlat hiánya mellett ezt személyes emlékeink, élményeink, politikai szimpátiáink, az akkori főszerelőkkel kapcsolatos érzelmeink is gátolják. Mégis megkíséreljük, hogy a fontosabb tényekre alapozva, a lejátszódott folyamatokat bemutató statisztikai adatokra támaszkodva szóljunk arról a rövid időszakról, amelynek fejleményeit összefoglalóan bemutatni hálátlan vállalkozás. Főleg azért, mert ezalatt rengeteg módosulás történt a magyar kultúrpolitikában és annak szervezetében, törvényi szabályozásában. Emiatt aztán nyilvánvaló, hogy munkánkat számosan kritizálják majd, hiszen egy viszonylag rövid összegzésben egyszerűen nincs mód arra, hogy minden fontos részletre kitérjünk. Kizárólag a történelmi előzmények, majd a rendszerváltoztatást közvetlenül megelőző és köve