Leírás
Az Európa nagy részét érintő, 1848-as forradalmi hullám után a politikai menekültek egyfajta nemzetek feletti valóságot hoztak létre, határokon átnyúlva. Olyan emberek között teremtődött kapcsolat, akik más körülmények között talán soha nem ismerték volna meg egymást. Kettős vonatkozással bíró jelenségről van tehát szó, amely az emigrációban élők történetén keresztül megjelenik: nemzetivel és nemzetközivel egyaránt. Világpolgárság és honszeretet jellemzi a kort.Az emigrációban, 18491873 között találkozhattak össze Európanagyvárosaiban a spanyol José María Orense, Fernando Garrido,Ramón de la Sagra, Sixto Cámara, a portugál Henriques Nogueira, az olasz Giuseppe Mazzini és a magyar Kossuth Lajos, Teleki László, Ihász Dániel, Klapka György, Jósika Miklós, Andrássy Gyula. Feltételezett, esetenként dokumentált találkozásaik személyesek, máskor, mint Helfy Ignác, Donoso Cortés, Eötvös József, Emilio Castelar esetében csak áttételesek voltak a korabeli politikai tanulmányok, parlamenti beszédek, újságcikkek olvasásán keresztül.Jelentettek-e többet a személyes találkozások a menekült politikusok között, mint lehetőséget az eszmecserére, esetleg politikai szervezkedésre? Hatottak-e az eszmék és politikai-történelmi tapasztalatok az emigrációban élő politikusokon keresztül saját hazájuk sorsának, kultúrájának formálódására, akár csak a korabeli hírlapok oldalain?Semsey Viktória könyve spanyol és magyar forrásokat, a korabeli sajtót, az abban megjelent illusztrációkat használva próbálja párhuzamba állítani Spanyolország és Magyarország XIX. század második felének történetét, miközben érinti Portugáliát is az ibériai konföderáció eszméjének bemutatásával.