Leírás
Jelen kötet útikalauz arról, hogy Március 15., Augusztus 20., vagy legutóbb Október 23. mikor, s hogyan konfirmáltattak nemzeti ünneppé. Ennek jellemzője volt és maradt a verbális és szimbolikus megosztottság. A társadalom, illetve a rendszerkormányosok emlékezetében rendre más volt 48 olvasata. Ő császári és királyi felsége , Ferenc József uralkodása idején látványosan bontakozott ugyan Kossuth Lajos kultusza, de csak mint társadalmi-közéleti ajzószer. Állami legitimálása mindvégig tiltatott. A Horthy-korszakban idővel egyszerre törvényesítették Március és Kossuth emlékét. Utóbbi arra szolgált, hogy az aktuális kormányzót iktathassák az ünnepi szónoklatok a magyarok Mózese helyébe. Egy újabb rendszer- és korszakváltás nyomán ugyanezen Kossuth apánk titulust kapta születésnapi ajándékul Rákosi Mátyás. Ez passzolt a vehemens kultuszgyártáshoz. A rákövetkező Kádár-korszakban mert Március 12 pontja és a Kossuth-címer látványosan újrahasznosultak 1956 októberében a forró őszi napokat ellenforradalommá hivatalosították. Októbert próbálták kiradírozni a históriából, rá forradalomként emlékezni büntetendő cselekménynek számított. A kényszeredetten megült márciusi emléknapokon viszont rendre azt ismételték a vezérszónoklatok, hogy aktuálisan még a hétköznapokban is éppen beteljesülnek, megvalósulnak a 48-as eszmék.