SZÜLETÉS ÉS ANYASÁG A RÉGI MAGYARORSZÁGON - 16. SZÁZAD - 20. SZÁZAD ELEJE

Hogyan élték meg az elmúlt évszázadok asszonyai a fogantatás, a várandósság, a szülés, a gyermekágy, a szoptatás-táplálás eleŹmentáris élményeit? Milyen konkrét és titokzatos jeleket, testi változáŹsokat észleltek, hogyan értelmezték ezeket? Miképpen és milyen körülŹmények között hozták világra gyermeküket? Mit jelentett a mindennapi gyakorlatban a „hagyományos” szülészet? Hogyan vált a szülés testi-lelki támaszt nyújtó közösségi eseményből kórházakban zajló, orvosok és technikai eszközök által felügyelt „programmá”? A kötet a 16. századtól az első világháborúig terjedő mintegy négy évszázadot áttekintve muŹtatja be a meddőség, a születésszabályozás kérdéseit, a várakozás kilenc hónapját, a szülést, a megszületett gyermek földi világba érkezésének első napjait, heteit, az anyaság és anyai érzelmek alakulását övező minŹdenkori rend és autoritatív tudás történeti változásait. Különböző műfaŹjú kéziratos és nyomtatott szövegek, képi és tárgyi források segítségével kibontakoznak a születést övező egyéni és közösségi eseményekhez kapŹcsolódó, az egyéni és kollektív emlékezet által őrzött, az antik görög-római és a zsidó-keresztény kultúrkörben gyökerező, de specifikusan a törtéŹneti Magyarországra jellemző hagyományok és szokások, társadalmi és kulturális konfliktusok, amelyek megváltozott formában és megváltozott tartalommal, de elemeiben tovább élnek napjainkban is.