Nincs engedélyezve a javascript.
/
Könyvszalonok
/
Eldorado music

Főkategóriák

Ajándékkönyvek
Ajándéktárgyak
Albumok
Egészség, életmód
Ezotéria
Fitness-Életmód
Folyóiratok, magazinok
Gasztronómia
Gasztronómiai
Gazdaság, üzlet
Gyerek / Mese
Gyermek- és ifjúsági könyvek
Hangoskönyv
Hangoskönyvek
Hobbi, szabadidő
Idegen nyelvű könyvek
Informatika, számítástechnika
Irodalom
Ismeretterjesztő
Játékok
Kulturális
Mese
Műszaki könyvek
Művészetek
Naptárak, kalendáriumok
Népzene
Nyelvkönyvek, szótárak
Oktató
Olvasási kellék
Papír, írószer
Publicisztika
Regény
Rock / Pop
Sport
Szórakozás
Tankönyvek
Társadalom- és humántudomány
Térképek
Természet- és alkalmazott tudomány
Történelem
Utazás
Ünnepi
Vallás
Zenei

Akciós könyveink árkategória szerint

0 - 499 Ft
500 - 999 Ft
1 000 - 1 499 Ft
1 500 - 1 999 Ft
2 000 - 2 999 Ft
3 000 - 4 999 Ft
5 000 Ft felett

Akciós könyveink engedmény szerint

21 - 30 %
31 - 40 %
41 - 50 %
51 - 60 %
61 - 70 %
71 - 80 %
81 - 90 %
91 % felett

Hírlevél feliratkozás

És értesülj mindenről elsőkézből

Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei
Raktári kód:
745228
ISBN:
9635069576
EAN:
9789635069576
Megjelenés:
2015.
Kötésmód:
cérnafűzött kötött
Oldalszám:
672
Méret [mm]:
174 x 240 x 36
Tömeg [g]:
1180

Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei

4 500 Ft
Szállítás:
1-10 munkanap
Készleten
Utolsó darab!
Polcra

1837. augusztus 22-én elérte célját a reformkori magyar művelődéspolitika egyik legfontosabb törekvése: az akkori Kerepesi úton megnyitotta kapuját a Pesti Magyar Színház, amely 1840-ben kiérdemelte a büszke Nemzeti Színház címet. Színpadán a következő hetekben adtak néhány régebbi daljátékot, de komoly operai programra nem vállalkoztak. Október 30-án azonban megkísértették a lehetetlent, és bemutatták Bellini Normáját a kolozsvári születésű Schodel Rozália vendégszereplésével. Schodelné Bécsben nyert kiképzést, majd a székváros udvari operházában és más német színpadokon működött. Pesti fellépését rajongó lelkesedés fogadta, s a színház vezetősége azonnal döntött az opera megszervezéséről - a huszonhat éves énekesnő irányításával. Bajza József, a színház igazgatója, nem nézte jó szemmel az opera gyors térhódítását, mégis tárgyilagosan elismerte: "ha Schodené Német-, Francia-, vagy Olaszországban tette volna azt az opera megalapításában, mit nálunk teve, mindenki örömömledés közt említhette volna nevét".

Pesten e helyett heves támadások indultak a magyar primadonna assoluta ellen: kitört a nevezetes operaháború.



A könyv nagyobb része a pesti színház operájának alapítását és működésének első - Schodelné neve által fémjelzett - bő évtizedét tárgyalja. Levéltári dokumentumok és kortárs sajtóbeszámolók alapján ismerteti az igazgatás, a rendezés, a repertoár, az énekesegyüttes és az énekoktatás történetét; kitér az opera és a közönség, az opera és a sajtó nem mindig felhőtlen kapcsolatára, ide értve az operaművelés elmaradhatatlan kísérőjelenségét, az operai "háborúkat". Ezt követően a reformkori operakritikát elemzi. Két - a színháztörténeti irodalomban újdonságnak számító - nagy fejezet Schodelné bécsi kiképzésének hátterét, a 19. század első harmadának európai énekoktatását és operakultúráját mutatja be, és rekonstruálja az énekesnő németországi pályafutását. Az utolsó fejezet négy kísérlete Schodelné szerepválasztásainak lélektani hátterét vizsgálja, és felvázolja a romantikus olasz opera három hősnőjének zenei-drámai portréját.