BÜSZKE VAGY RÁM, JOANNA?

“Az elutasított férfiakat és a féltékeny nőket mindössze egy hajszálvékony, tükörsima határvonal választja el egymástól.”“Soha ne szeress bele egy nőbe a szavai miatt.”“Az igazi igazságosság egy elérhetetlen utópia.Kit akarunk átverni?”“A falak a háború.A szavak a béke.”„A hatalom és a történelem, e kettő mindig is összefonódott. Nincs okunk úgy tenni, mintha ezt nem értenénk, úgyhogy csak nevetünk. […] Hirtelen eszembe jut, hogy ha Brill professzor diplomata volna, ahogy én, akkor mindkettőnknek úgy kellene tennünk, mintha hinnénk a politikai sakkjátszmákban, és ettől még hangosabb nevetésre fakadok, szinte hahotázom. Aztán kibuknak belőlem a szavak:– Vajon ki lehet deríteni, hogy valójában ki ölte meg a lányomat?”Egy véletlen párizsi találkozás egy dán ENSZ-diplomatát kétségbeesett kutatásra indít, hogy kiderítse az igazságot lánya, Joanna néhány évvel ezelőtti, egy közel-keleti békedemonstráció során történt tragikus haláláról. Most egy magányos virginiai halászkunyhóban áll, és fegyvert szegez a férfira, aki talán az egészről tehet.Lőjön vagy ne lőjön?Van-e igazsága a halottaknak? Mihez kezdjen az ember egy olyan igazságtalansággal, amit igazságnak neveznek vagy „ami igaz, és mégsem lehet kimondani?” Jóvá tehet egy igazságtalanságot egy másik igazságtalanság?És ha nem, mit tegyen?A Büszke vagy rám, Joanna? egyszerre időtlen és aktuális. Egy regény idealizmusról, politikáról, szerelemről és hatalommal való visszaélésről. Bosszúról, igazságosságról és igazságtalanságról.