Leírás
Tizenhat éves koromban, egy délután elaludtam budavári házunk rejtelmes kertjében, és azt álmodtam, hogy állok nagyapámmal egy erkélyen, ahonnan megbűvölten nézzük a hűvösvölgyi alkonyt. Nem történt egy szó, egy mozdulat sem, de az álomkép olyan erővel hatott rám, hogy tüstént felébredtem, felültem az ágyon és harminchat éven át kerestem az álom magyarázatát. Mígnem egy pilisi meditáció során, miközben éppen darabjaira hullott az életem, megjelent előttem az értelmezés és a jelentés. Az álomkép a család hat generációját kísérő fények és árnyak történetét kódolta, átlépve az idő kereteit, egymásra simítva a régmúlt és a távolabbi jövő rétegeit, arcait és sorsmintázatait.