Leírás
„- Hülye zsidó! - üvöltötte neki Szilágyi Laci, és Eszternek annyira, de annyira kellett röhögnie, hogy alig tudta visszatartani, mert ő is csak előző nap tudta meg, hogy ő egy "hülye zsidó", és a Szilágyi Laci nem is sejthette, mennyire beletrafált a közepébe.”
Eszter az 1980-as években, tízévesen szerez tudomást zsidó származásáról, majd felnőttként elhatározza, hogy feltárja családja II. világháborús történetét. 1939-től, a háború kirobbanásától örökíti meg az akkor még csak általános iskolás korú édesanyja, Judit, és tágabb rokonsága életét. Mindeközben saját transzgenerációs traumáival is meg kell küzdenie, végül eljut Izraelbe, és megismerkedik a világháború után szétszóródott nagycsalád leszármazottaival.
Az olvasó Judit gyermeki benyomásain keresztül ismerheti meg a magyarországi zsidóság fokozatos jogvesztését, a munkaszolgálatra behívott férfiak nélkül maradt családok küzdelmeit, a gettóban töltött, szorongással teli hónapokat, Budapest pusztító ostromának heteit, a nyilas rémuralom utolsó napjainak teljes létbizonytalanságát.
Berkesi Zsuzsa önéletrajzi elemekből építkező regénye szívszorító közvetlenséggel, érzékenységgel és hitelességgel ábrázolja a vészkorszakot át- és túlélő Perlmann család sorsát, és a holokauszt okozta mély, nemzedékeken át öröklődő sebek bemutatása során hitet tesz amellett is, hogy ezek a sebek, ha lassan és komoly munka árán is, de begyógyíthatók.