FÁJÓ HOLNAPOK

Egy „talán sosemvolt másik élet” az, amelynek alapos átgondolására Ferdinandy Györgynek, mint írja, van ideje. Szerencsére, szerencsénkre, hiszen Ferdinandy György napjainkban lassan már kivételszámba menő dolgot művel: figyel. A Fájó holnapok egészében benne van az a csendes odafigyelés, amelynek segítségével a szerző előcsalja korábbi élményeit, s az éberség, amellyel kommentálja új irodalom- és filmélményeit, a világban zajló társadalmi-politikai történéseket. A kendőzetlen őszinteség hangján megszólaló írások a maguk töredezett voltában is jelentőségteljes lenyomatok. Egyúttal akárcsak korábbi könyveknél, a novellák laza kapcsolódása, kihagyásos, időrendet bontó formája itt is hangsúlyos kötetszervező elv. A gyakran képsorszerű leírások pedig szépen társulnak a megszólaló személyiségéhez, egyúttal filmszerű elbeszélést alkotnak.