Nincs engedélyezve a javascript.

Főkategóriák

Ajándékkönyvek
Albumok
Egészség, életmód
Ezotéria
Folyóiratok, magazinok
Gasztronómia
Gazdaság, üzlet
Gyermek- és ifjúsági könyvek
Hangoskönyvek
Hobbi, szabadidõ
Idegen nyelvû könyvek
Informatika, számítástechnika
Irodalom
Mûszaki könyvek
Mûvészetek
Naptárak, kalendáriumok
Nyelvkönyvek, szótárak
Publicisztika
Regény
Sport
Szórakozás
Tankönyvek
Társadalom- és humántudomány
Térképek
Természet- és alkalmazott tudomány
Történelem
Utazás
Vallás
/
Könyvszalonok
Eldorado music

Hírlevél feliratkozás

És értesülj mindenről elsőkézből

A megadott adataim kezeléséhez hozzájárulok, az
foglaltakat elfogadom.
Népi építészet és népi kultúra a Kárpát-medencében
Raktári kód:
757952
EAN:
9789630993135
Megjelenés:
2018.
Kötésmód:
cérnafűzött kötött
Oldalszám:
176
Méret [mm]:
223 x 277 x 15
Tömeg [g]:
990

Népi építészet és népi kultúra a Kárpát-medencében

5 525 Ft
Eredeti ár:
6 500 Ft
Megtakarítás:
15 %
Szállítás:
1 munkanap
Készleten
Polcra

A Kárpát-medence népi építészete és népi kultúrája - hagyományos öltözéke, életmódja, szokásrendje - olyan összetett, annyira gazdag és sokszínű, hogy azt egy ilyen terjedelmű képes albumban lehetetlen teljes egészében megjeleníteni. Ezért a Kárpát-medence nagy tájegységeit végigjárva azt mutatjuk meg, ami ránk a legnagyobb benyomást tette, remélve, hogy mindez az Olvasó érdeklődésére is számot tart.
A népi építészet fogalma alá tartoznak többek között a földművelő és állattenyésztő parasztság, a kézművesek, a kisnemesség lakóházai és gazdasági épületei, a szőlőfeldolgozó és bortároló építmények, a falusi iskolák, a pásztorházak és csőszkunyhók, a fogadók, a csárdák, valamint a népművészet formavilágát tükröző egyházi építmények. Hogy miből és miként építkeztek egykor, azt nagymértékben befolyásolták a természeti, földrajzi adottságok, de számított az is, hogy a hajlék építtetője milyen társadalmi réteghez tartozott. A XIX. században nagy változáson ment keresztül a népi építkezés, mert a nádfedél helyett teret nyert a cseréppel fedett héjazat, a falakat egyre többször emelték téglából, és a házak belső elrendezése is igazodott az újabb, megnövekedett igényekhez.
A múlt század közepétől a hagyományos értékeket hordozó régi házak nagy része eltűnt a falvakból, helyüket átvették a sátortetős kockaházak. Ami maradt belőlük, azokat lelkes helyiek megmentették és tájházzá alakították, így napjainkban már csak szabadtéri néprajzi múzeumokban láthatunk eredeti népi építményeket. Magyarország és szomszédaink skanzenjeiben bepillantást kaphatunk egy adott néprajzi terület falvainak hangulatába, és az eredeti népi bútorokkal berendezett épületek révén megismerhetjük az akkor élt emberek lakáskultúráját is.

Felfedezőutunkat a Dunántúlon kezdjük, majd a Felvidéken áthaladva Kárpátaljára utazunk, innen Máramaroson keresztül Erdély nagyobb tájegységeit látogatjuk meg.