Leírás
Huszár Sándor naplófolyamának második kötetét kapja most kézbe a Tisztelt Olvasó. Az előző (Magamtól féltem eleitől fogva, 2022) az 1960-as évek végének eseményzajlásába vitt vissza, azokba az évekbe, amikor a Párt élére került Ceau?escu, hatalma megszilárdítása végett nyitást kezdeményezett Európa felé, s ennek során a kultúrában, a művészetben, a múlt szellemi örökségéhez való viszonyban is kapukat nyitott, a romániai magyarság irányában pedig 1970-től több, önazonosságunkat kifejezésre juttató új intézmény, közöttük A Hét létrehozását tette lehetővé. Alapítása és szerkesztése Huszár Sándor előző naplókötetének tárgya. A Tisztelt Olvasó most, ismét Huszár Sándor kalauzolása mellett, ama lázas hetvenes évek következő szakaszába tekinthet bele, amelyben A Hét tekintélyt szerzett magának az olvasóközönség előtt, s magához vonzza nemcsak a társadalom-, hanem a természettudományok szerzőit is. Ugyanakkor szélesebb körben is érzékelhető a tekintélye az akkori kisebbségi magyar kulturális életben: kezdeményezésére születik meg a kovásznai képtár, Huszár Sándor darabjával nyit 1977-ben a székelyudvarhelyi Népszínház, s a lap felolvasó körútjai eseményszámba mennek egy-egy vidéki város közönsége körében. Ezzel egy időben fordul mind nagyobb figyelem irodalmunk felé a magyarországi írók, folyóiratok részéről, s teremtődnek személyes és termékeny kapcsolatok. A kötetben különösen sokatmondó ebből a szempontból Huszár és Ilia Mihály levelezése. Megrázó a könyvnek az a fejezete, amelyben a személyesen átélt 1977-es bukaresti földrengést eleveníti meg.Közben ezek a hetvenes évek a Ceau?escu köré szerveződő személyi kultusz elszabadulásának első évei is. Huszár Sándornak ebben a légkörben, a hírhedt mangáliai beszéd-ben már visszakozó pártvezér mellett egymást váltó vezető káderek és főfunkcionáriusok között kell egyensúlyoznia, s kell kezelnie a belső sokszor személyes töltetű konfliktusokat is, amelyeknek lényegét ennek a naplókötetnek már a címe is sejteti.