Leírás
Schönvisner István (17381818) volt az első tudós, aki tudomáŹnyos igényű ásatást vezetett Magyarországon; régészként, az EgyeŹtemi Könyvtár igazgatójaként, a Pesti Királyi Tudományegyetem érem- és régiségtan-professzoraként is maradandót alkotott. NevéŹhez köthetjük az első magyar városmonográfia megírását, hazánk pénztörténetének összefoglalását és a magyar műemlékvédelem kezdeményezését is. Gazdag és eredményes életpályáját ugyanakkor még nem vizsŹgálták átfogó módon: részletes életrajz nem készült róla, továbbá könyvtárosi, valamint egyetemi oktatói működéséről is csak elszórt említéseket lehet találni. A korabeli tudományosság legmagasabb színvonalán megalkotott három régészeti, valamint két numizmaŹtikai témájú művéről, elkészülésük körülményeiről, értékükről sem született mindeddig összefoglaló munka. Sánta Sára ezért a jelen könyvben megkísérli, hogy európai és magyar összefüggésbe helyezve bemutassa a tudós Schönvisner István sokoldalú munkásságát. Sánta Sára (Budapest, 1988) az ELTE Bölcsészettudományi KaŹrán végzett klasszika-filológia szakon, majd ugyanitt szerzett tudoŹmányos fokozatot (PhD) a történelemtudományi doktori iskolában, a történelem segédtudományai doktori programon. 2022-ben megŹvédett doktori disszertációjáért 2023-ban Sahin-Tóth Péter-díjban részesült. 2024 óta a Bölcsészettudományi Kutatóközpont TörtéŹnettudományi Intézetének posztdoktori ösztöndíjas kutatója. Kutatási területe a kora újkori latin nyelvű történetírás, azon belül is a 1618. századi antikvarianizmus, vagyis az ókorkutatás története, valamint a kora újkori könyv- és könyvtártörténet.