GULAG-GUPVI - A SZOVJET FOGSÁG EURÓPÁBAN

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Magyarországi Németek Pécs–Baranyai Nemzetiségi Köre a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emlékéve keretében, az áldozatok emléknapján nemzetközi konferenciát rendezett Budapesten 2015. november 25-én. A tíz országból érkezett tudományos kutatók előadásaiból átfogó kép rajzolódott ki a második világháború idején szovjet megszállás alá került kelet-, illetve közép-európai országok lakosait sújtó elhurcolásokról, katonáknak és civileknek, akár egész népcsoportoknak a Gulag és a Gupvi lágerrendszerébe kerüléséről, fogva tartásuk okairól, körülményeiről, ott eltöltött éveikről és a túlélők – sok esetben felemás – szabadulásáról. Az elhurcolások hátterében egy rabszolgamunkára alapozó gazdaság hatalmas emberanyaghiánya húzódott meg, párosulva a tartós berendezkedésre készülő hódító hatalom politikai és etnikai „tisztogató” akcióival, amelyek nemegyszer népirtásba torkolltak.