ÜRESRE TÖLTVE - A DIGITÁLIS HEDONIZMUS ÉS AZ ANALÓG DEPRESSZIÓ

„Ha tudni akarod, milyen az élet, amikor nem te vagy a csúcsintelligencia, kérdezz meg egycsirkét!” - Geoffrey Hinton, a mesterséges intelligencia Nobel-díjas kutatójaAhhoz, hogy az ember vadidegen terepre merészkedjen, el kell hinnie, hogy nincsenek ottszörnyek, nem fogják bántani, semmi rossz nem történhet. Amikor az internet elindult, mindelhittük, hogy ez így lesz: felruháztuk pozitív tulajdonságokkal, hittünk benne, hogy csak ajavunkat szolgálja. Pedig jobban is vigyázhattunk volna vele.Algoritmusok gondoskodnak az érzelmi állapotunkról: társalognak velünk, szeretnekbennünket, ha magányosnak érezzük magunkat, és azonnal válaszolnak bármely kérdésünkre.Azt is elhittük, hogy felgyorsulunk, ám a megdöbbentően élethű deep fake fotók és videókvilágában akkor is nehéz lassítani, amikor már rosszul érezzük magunkat a sebességtől.Hiszen a technológia segít nekünk, tanácsot ad, szempontokat elemez, és jóval okosabbnálunk. Ám ha ilyen mértékben beengedjük az életünkbe, a digitális örömszerzés váratlanulanalóg depresszióval társulhat, mert az emberi személyiséget nem lehet csak úgy lekapcsolni.Szükségünk van magánéletre, társas kapcsolatokra, érzelmekre, saját előállítású érzelmibiztonságra. Nagyon nagy árat fizetünk azzal, hogy mindezt feláldozzuk a mesterségesintimitásért. Miközben azt halljuk, mennyire fontos a mentális és érzelmi jóllét, úgy tűnik,valamit ki kellene találnunk, hogy a valóságot, az életünket még szeretni tudjuk.A ChatGPT képes érzelmi köteléket alkotni, miközben semmilyen érzelem nincs benne.És mégis százmilliók bombázzák olyan érzelmi kérdésekkel, amelyekre embertől kelleneválaszt kapni.De miért hiszünk inkább egy alkalmazásnak, mint a szeretteinknek vagy önmagunknak?Megannyi kérdés, amikre ez a könyv igyekszik válaszokat találni. Hiszen ha megértjük ezt akorszakot, és benne saját és szeretteink érzelmeit, akkor nem fogunk sodródni azeseményekkel. Bízzunk végre önmagunk döntéseiben!