EMERGENCIA: A VILÁG RÉTEGZETT FELÉPÍTÉSÉNEK ELMÉLETE

Az emergencia fogalma olyan átfogó, rendszerszintű jelen ségekre utal, amelyeket nem lehet kielégítően magyarázni az adott rendszer részleteire vonatkozó egzakt ismereteinkkel. Bár az utóbbi évtizedekben széles körben elterjedt, a jelentése és használati módja számottevően eltérő a különböző tudományterületeken, és még a különböző filozófiai iskolákban is igen eltérően értelmezik. Egyvalami viszont biztos: olyan dinamikus világképet feltételez, amelyben a valóságnak különböző szintjei vannak, amelyek fokozatosan épülnek egymásra, pl.: fizikai, kémiai, biológiai, pszichológiai. A kötet tanulmányai különböző tudományos diszciplínák, filozófiai iskolák és problémák kapcsán megvizsgálják, hogy az adott esetben milyen értelemben beszélhetünk emergenciáról, illetve, hogy milyen elképzelések fogalmazódnak meg a világ rétegzett felépítésével kapcsolatban. A tudományban és a filozófiában ma egy furcsa, ellentmondásos helyzet áll fenn. Az emergenciát és azt a gondolatot, hogy a világ fokozatosan kialakuló, dinamikus szintekből épül fel, sokszor akár kifejezetten triviálisnak tekintjük; ugyanakkor a bevett tudományos elképzelések ezzel jellemzően teljesen ellentétesek, még pl. a neo-darwini modell is. Az Emergencia: A világ rétegzett felépítésének elmélete kötet egy apró lépés annak az érdekében, hogy jobban megértsük ezt az ellentmondásos helyzetet, és közelebb kerüljünk a megoldáshoz.