A szerelem olyan mély, erős emberi érzés, amelynek átélésével szorosabban kötődünk a másik félhez, mintha csupán szeretetet éreznénk iránta. A szerelem nincs tekintettel korra, nemre, bőrszínre, nemzetiségre, vagyoni vagy társadalmi helyzetre. Az érzelmi kötődés kialakulhat egymás megismerésével, de bekövetkezhet robbanásszerűen. Akár "első látásra" is. A szerelem lángolása hosszú ideig fennmaradhat, ám elmúlásának ideje sem írható le előre pontosan, mivel olyan érzelmi viszony, ami nem a résztvevők szabad akaratán múlik, és nem is hozható létre tudatosan.

A világirodalom tele van csodálatos vagy szívbemarkolóan szomorú szerelmi történetekkel. Ezek közé sorolható Csizmadia Éva legújabb kötete, amelyben huszonegy olyan írás található, amely éppen a különböző korosztályú és társadalmi helyzetű emberek érzelmi kötődésére ad kitűnő példákat. Több elbeszélés, novella már olvasható volt az elmúlt évtizedek során megjelent köteteiben, ám a legtöbbjükhöz jelen válogatás megjelentetéséhez apróbb javításokat, módosításokat végzett. A történetek különböző helyszíneken -Debrecen, Budapest, Marosvásárhely - játszódnak, ám összeköti őket az elmúlt évszázad polgári levegője és a szereplők gazdag érzelmi vibrálása. Van, aki négyszer is férjhez megy, másokat a friss szerelem fuvallata érint meg, esetleg a reménytelenség érzését élik meg, ám a történetek középpontjában mindig ott van a nagybetűs Szerelem.

A szerelem akkor teljes, ha a kiválasztott személy is hasonló érzelmeket táplál. Ez a kölcsönös vonzalom vezet el azután az emberi boldogsághoz. Ennek a boldogságnak a reménye hatja át Csizmadia Éva új kötetét.