Leírás
Az irgalmasvérnő-szerepversek és az önmagához is kíméletlen őszinteség verseinek virtuóza, Kiss Judit Ágnes most szabályos gyerekverskötetnek látszó könyvvel lép nemcsak az olvasók és felolvasók, de az olvasni - életkori okokból - még nem tudó hallgatóság elé is.A formát illetően ezúttal is bravúros szabályosság azonban csak látszat: kiindulópont, ha úgy tetszik, valami szívderítő (és néha szívszorító) finom bonyolultság felé.Milyen is például a család? A nénikém \"elhajóz az ég vizén\". \"Anya boszorkányt játszik\", de \"Anya ölében tavasz lesz örökké\". Apa az Erlkönig, mondja mindig, \"de nem tudom, mit jelent\". És: \"Éljünk vígan / Mindahányan, / Míg csak el nem kapálnak.\" De vannak itt Csalamádé-versek is: Szörnyszomszéd és Mumus, valamint vérpelék és vérnyulak is megjelennek; ami pedig a bili fülét illeti, arról bizony - W. S. mester után szabadon - elmondható, hogy \"Hajnalonként / Hüppög a bili füle, / Hüppög a bili füle, / Letörték\". Végül, de nem utolsósorban, természetesen az állatversek sem maradhatnak el. Ám ezek hősei sem éppen szabályos lények. Karmocska Macska például \"szörnyen veszélyes\", a nyúl sikít és harap, mivelhogy szintén \"rettentő állat\", a krokodil pedig \"Leggyakrabban verset ír, de / Néha-néha prózát\" - hogy a kék őzekről és a szeráfokról már szó se essék.