Simon Strulovitchnak szüksége van valakire, akivel beszélhet, akivel megoszthatja magányát. Felesége súlyos betegség következtében beszédképtelen, lánya élete pedig éppen félresiklóban van. Így amikor a vagyonos műgyűjtő és filantróp a dél-manchesteri Gatley temetőjében találkozik Shylockkal, meghívja magához, s ezzel egy figyelemre méltó barátság veszi kezdetét.



Az ingatlanügynökök által Arany Háromszög néven emlegetett elegáns környéken a gazdag és manipulatív Plurabelle életét saját televíziós műsora, valamint a plasztikai beavatkozások és luxuspartik töltik ki. A nő előítéleteiben és kegyetlen humorában osztozik hű barátjával, az Ámor szerepében tetszelgő d'Antonnal, akinek nyila éppen Strulovich lányát találja el...



Howard Jacobson nagyon mai regénye az időt kénye-kedve szerint hajlítgatva járja körül, hogy mit jelent apának, zsidónak és kegyelemteljes emberi lénynek lenni a modern világban.

A szerző értőn és provokatívan nyúl Shakespeare kezdetektől fogva megosztó A velencei kalmárjához. Az eredeti darab kevésbé hangsúlyos elemeit - mint az apa-lány viszony - is reflektorfénybe helyezi a zsidó identitás problematikája, az antiszemitizmus, a zsidó-keresztény ellentétek és párhuzamok, illetve a bosszú mellett. A helyszín e 21. században játszódó átiratban Velencéből az észak-angliai Cheshire Arany Háromszögnek nevezett, celebektől és futballsztároktól hemzsegő gazdagnegyedébe tevődik át. A középpontban Shylock mellett, mintegy az ő alteregójaként, az apai szerepben gyötrődő tehetős műgyűjtő, Simon Strulovitch személye áll. Az átiratban a híres "egy font hús" új értelmet nyer.



A Hogarth Press Shakespeare-projektje, amelyben élő klasszikusok írják meg a nagy drámák mai változatát, Európa-szerte elindult hódító útjára. Egyidőben számtalan országban kerülnek könyvesboltokba a Téli rege, A velencei kalmár, a Macbeth, A makrancos hölgy, a Lear király és az Othello átiratai, Jeanette Winterson, Howard Jacobson, Jo Nesbo, Anne Tyler, Edward St Aubin és Tracy Chevalier regényeinek lapjain.



Howard Jacobson (1942, Manchester) tizennégy regény, valamint több esszékötet szerzője. 2000-ben a The Mighty Walzer, 2013-ban pedig a Zoo Time című művével elnyerte a Bollinger Everyman Wodehouse-díjat. 2010-ben A Finkler kérdést a Man Booker-díjjal jutalmazták, 2014-ben pedig Zs. Című művét jelölték ugyanerre a díjra.

Howard Jacobson Wilbur Sanders akadémikussal közösen írt első könyve, a Shakespeare's Magnanimity (Shakespeare nagysága), négy Shakespeare-hősről írt tanulmány. Számos könyv után A velencei kalmár újraértelmezésével a szerző most ismét visszatért Shakespeare-hez, mely "bárki számára a legnyugtalanítóbb Shakespeare drámái közül, de egy angol regényírónak, aki történetesen zsidó is, egyben a legnagyobb kihívást is jelenti." (a Kiadó)