SÁNDOR PÁL A MOZICSINÁLÓ

\"(...) Annyira hatott rám a mozi. Tulajdonképpen, ami a legérdekesebb volt számomra, hogy amit a vászonra vetítettek, arra a közönség, egy közösség együtt, egyszerre reagált. Jó volt ott lenni egy teli moziban. Akkor teli voltak a mozik. A mai napig az orromban van az olajos padlónak a szaga, és a mai napig hiányzik nekem a 3-4 perccel előbbi csengetés, mielőtt vége van a filmnek, hogy mindenki engedje el azt, aki mellette ül, főként, hogyha nőnemű az illető. Már úgy, hogyha különneműek. Amiért felszippantott engem a csodálatos örvény, ami a filmszakma, az a mozi. (...)\" (Részlet a könyvből)