RÓZSA SÁNDOR A LOVÁT UGRATJA

A Rózsa Sándor-regények Móricz legjobb művei közé tartoznak. Nem is annyira a megformált alak révén – a betyár olyan világirodalmi népi hősök magyar megfelelője, akik a szegény ember nevében a mindenkori társadalmi rend igazságtalansága ellen lépnek fel –, hanem a remek táj- és korképnek köszönhetően.Rózsa Sándor jó családból származik, de valamiért rács mögé kerül. Megszökik, bujkál a Szeged környéki pusztán, és a maga módján tesz igazságot a hatalmukat fitogtató perszekútorokkal vagy a foglalkozásával visszaélő orvossal szemben. Ez a legendák világa. Móricz legfőbb írói erénye abban áll, amit ennek az alapvetően gyengéd, már-már lírai regényalaknak a története örvén a Nagyalföld egy tájának, Szegednek és környékének huszadik század eleji társadalmi és közigazgatási viszonyairól elmond. Az – Schöpflin Aladár szavaival –„föltétlenül hiteles”.A mű először 1941-ben, utoljára 1987-ben jelent meg. 1971-ben emlékezetes filmsorozat készült belőle Oszter Sándor főszereplésével.