REGÉNYEK I-II.

Kiadványunk Illyés Gyula önéletrajzi fogantatású regényeit és az író hagyatékából előkerült regénytöredékeit adja közre, az ábrázolt életanyag és korrajz történeti idejének a sorrendjében. A Puszták népe eredetileg a Válasz 1934-1936. évfolyamában jelent meg folytatásokban, majd könyv alakban: Budapest, 1936, Nyugat. A Kora tavasz 1-2.: Budapest, 1941, Révai. - Néhány részlete Levelek vidékre címmel a Pesti Napló hasábjain, 1939-ben. A Beatrice apródjai először folytatásokban a Kortárs 1977-1978. évfolyamában, majd könyv alakban: Budapest, 1980, Szépirodalmi Könyvkiadó. A Szentlélek karavánja posztumusz műként: Budapest, 1987 Szépirodalmi Könyvkiadó. (Szövegét szerkesztette és sajtó alá rendezte a hagyatékból: Száraz György.) Lent és fönt - bányák és kohók: a hagyatékból előkerült két regénytöredék. (Keletkezéstörténetéről lásd: Domokos Mátyás: Mit rejt az irattartó? Forrás, 2002. november.) Hunok Párisban - Először folytatásokban a Magyar Csillag 1943. I I. és 1944. évfolyamában és a Válasz 1946. évfolyamában. Könyv alakban: Budapest, 1946, Révai. Itt jegyezzük meg, hogy Párizs nevének írásmódja tekintetében Illyés Gyula tudatosan ragaszkodott a Batsányi János nevezetes versében (A franciaországi változásokra) olvasható formához, amelyet később Ady Endre is alkalmazott. „Az én szerény tollam - e nagyok nyomán - szintén Párist vet szakadatlanul papírra\", írta egyik naplójegyzetében Illyés Gyula. Más gond híján, 1965. Kiadásunk Illyés Gyulának ezt a gyakorlatát tiszteletben tartja. Bátyám regénye: A hagyatékból előkerült töredékek. Közülük egy rész megjelent Bátyám Párisban címmel folytatásokban az Új Tükör 1975. évfolyamában. Franciaországi változatok. Budapest, 1947, Nyugat. Révai. Ebéd a kastélyban. Először Atváltás címmel folytatásokban a Kortárs 1961. évfolyamában. Könyv alakban: Budapest, 1961, Szépirodalmi.