PROLETÁR RENESZÁNSZ

Sok szereppel próbálkoztunk már.Voltunk már „kelet népe”, mely az ősi Ázsiából hoz holmi különleges üzenetet Európának; de az üzenetet útközben elfelejtettük, vagy soha nem is tudtuk. Voltunk már, vágyainkban, „Kert-Magyarország”, de a valóságban magyar ugar maradtunk. Voltunk már, álmainkban, „Kelet-Európa Svájca”, csak éppen a kicsiségen kívül másban nem hasonlítottunk a modellre. Ajánlkoztunk „kompországnak” Nyugat- és Kelet-Európa között, csak éppen elfelejtettük, hogy ennek érdekében tenni is kellene valamit. […]Csodálkozhatunk-e azon, hogy mások nem Kert-Magyarországnak és Kelet-Európa Svájcának láttak és tituláltak minket, hanem „dzsentry-országnak”, „urambátyám-országnak”, az „utolsó csatlósnak”, „cigányországnak”, „gulyáskommunizmusnak”, vagy vállon veregetve a „legvidámabb barakknak”?