MŰVÉSZET ÉS TÖMEGKULTÚRA - FRANKFURTI ISKOLA, ARENDT ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK

A könyv fő célkitűzése az, hogy a magasművészet és populáris művészet ellentétét megalapozott, bár nem feltétlenül diszkrét különbségként mutassa fel. Az alapgondolat úgy fogalmazható meg, hogy a magas és a populáris művészet lényegi eltérését művészet és szórakoztató termékek különbségeként ragadhatjuk meg. A magas művészet alkotásai és a tömegkultúra, avagy populáris művészet termékei csak látszólag tartoznak ugyanabba a kategóriába, valójában különnemű jelenségek.A populáris művészetet és tömegkultúrát a Frankfurti Iskola gondolkodói a művészettel élesen szembeállított ellenpólusként gondolják el, s ezzel a tömegkultúra bírálatának egyik legélesebb megfogalmazását adták. Az itt javasolt elemzési perspektívában azonban – szemben Adornóval – a tömegművészet nem jelentéktelenül el, nem a kapitalizmus fenntartását szolgáló átfogó manipuláció eszközeként jelenik meg, és különösképpen nem válik elitista lenézés tárgyává, amit állandóan a sznobizmus és az intellektuális gőg mellékzöngéje kísér. Hannah Arendt koncepcióját továbbgondolva, a könyv azt állítja, hogy amit populáris művészetnek szoktunk nevezni, az csak elégtelenül ragadható meg a művészet szokásos megítélési kritériumaival, éspedig azért, mert valójában nem alacsony színvonalú megvalósítása a művészetnek, hanem az életfolyamat biológiai szükségletéhez, a pihenés és kikapcsolódás dimenziójához tartozik. Mást várunk a műalkotástól és mást a szórakoztató terméktől, még ha nem is lehet problémamentes egységességgel definiálni, mit is akarunk az előbbi esetben és talán azt sem, mit várunk az utóbbi esetben.