Leírás
A költözés napján tudtuk meg Pistáéknál, hogy a Rudolf téri ház ég.[
] Aztán egyre lehangolóbb, egyre megdöbbentőbb, egyrefájdalmasabb névsor. [
] Poldikát Etával együtt legyilkolták,Gáboréknak semmi nyomuk, Anciékról sincsen hír. Péterke
és Ernő.Végeláthatatlan a sor. Mindez még hozzátartozik fekete esztendőnktörténetéhez. De valójában számomra akkor fejeződött be ez az év,amikor a Zuglóba költözködés kimerítő napja utáni reggelen, ágybanfekve, kósza tekintetem megakadt a mennyezet egyik gránátsebeztepontján. A lepattant vakolatok helyén sárgás foltok szakították meg ahófehér festést: a fölöttem levő arasznyi folt körvonalai furcsán,megdöbbentően s bizalmasan Pallas Athene ismert szobrát idézték.Ettől a naptól kezdve hónapokon keresztül minden reggel Pallas Athenefogta el elsőül pillantásomat [
] a kultúra vigasztaló, ígéretes, bíztatóüdvözlete a Ma szomorú, züllött, reménytelen világa felé. [
] Ám nemkeresünk most már semmire magyarázatot; megpróbálunk [
]beletörődni mindabba, ami történt; s alázatos szívvel bízni és hinniabban, hogy továbbra is megmaradhatunk a tán meg nem érdemelt helyen, a Jóisten tenyerén.\"