LUTHER MÁRTON VÉGRENDELETE

Luther Márton végrendelete magyar, német és angol nyelven 1982-ben jelent meg a reformátor születésének (1483) ötszáz éves évfordulója alkalmából. A magyar kiadást a Corvina Kiadó, a németet a bielefeldi Luther Verlag, az angolt pedig a dublini Ussher Press gondozta. A reformáció kezdetének 500 éves évfordulójához közeledve a három nyelven megjelent kiadványt a Luther Kiadó új formában adja ki 2017-ben.Habent sua fatalli testamenta. Nemcsak a könyveknek, hanem a végrendeleteknek is megvan a maguk sorsa.Aligha lehet azon csodálkozni, hogy a reformátor Luther Márton fontosnak érezte, hogy testamentumot írjon. Van olyan hagyomány, hogy több alkalommal is papírra vetette végakaratát, hiszen életkörülményei gyakran váltak bizonytalanná, betegségek is sokszor kínozták. Mivel immár nem szerzetesként élt, hanem családot alapított, időben el kellett rendeznie az örökséggel kapcsolatos dolgait. Az 1537-es schmalkaldeni találkozó idején súlyosan megbetegedett, ezért úgy érezte, végrendelkeznie kell. Ebben az iratban főleg a maga szellemi örökségét próbálta összegezni. Öt évvel később egy immár magánvégrendeletnek minősülő újabb testamentumot írt. Benne vagyonáról rendelkezik: birtokról, házról, ékszerekről. Kutatók újra és újra kiemelik, hogy a kor jogszokásával ellentétben nem gyermekeit, hanem feleségét nevezi meg örökösének. Ezzel is óvni akarta özvegyét a kiszolgáltatottságtól. Az 1542 vízkeresztjén íródott dokumentum súlyát és egyháztörténeti jelentőségét növeli, hogy azt Luther három közvetlen munkatársa, Philipp Melanchthon, Johannes Bugenhagen és Caspar Cruciger hitelesítette.Ennek a végrendeletnek a keletkezési körülményeit, tartalmát és utóéletét írta meg népszerű formában Fabiny Tibor egyháztörténész. Az Evangélikus Országos Múzeum megálmodójaként és első igazgatójaként sokat tett a becses dokumentum közkinccsé válása érdekében, a szép kiállítású könyv pedig Luther születésének 1983-as félezredes évfordulója alkalmából jelenhetett meg. A Magyarországi Evangélikus Eg