ARANY IDŐK

Miért nevezte arany időknek gyermekéveit gróf Teleki László (1811–1861), kora egyik legismertebb közéleti szereplője? Boldogság és kötelesség, felfedezés és tanulás, szorgalom és szorongás miként jellemezték felnevelődését?Fábri Anna új könyve a választ a tiszta jellemű, kiemelkedő értelmű és tragikus sorsú politikus gyermekkori naplójából és apjának korábbi nevelési Tanácsadásából kiindulva keresi. Ismerteti és elemzi e kiváló református grófi család körültekintő és áldozatos nevelési gyakorlatát. A francia szellemi nagyságokkal érintkező nagyapa, Teleki József idejéig visszatekintően mutatja be a folytonosan megújuló pedagógiai tanokhoz, eszmékhez és helyekhez fűződő szálakat, megjeleníti Pestalozzi és mások nevelőintézeteit és módszereit, illetve Göttingent, a protestáns egyetemi oktatás korabeli fellegvárát, ahol a fiatal grófok és a feladatukra módszeresen előkészített nevelőik nemzedékei tanultak. Kiadatlan levelek, iratok, emlékezések alapján ismerheti meg az olvasó a Teleki család vallási kultúráját, társas életét, otthonait: a sziráki kastélyt és a pesti palotát, olvasmányokat, beszélgetéseket és játékokat, magát a családot, a korán megözvegyült anyát és a gyámot, a jóval idősebb testvért, az Akadémia első elnökét. Kirajzolódik a házi nevelő alakja, feladatköre és neveltjével való bonyolult kapcsolata, valamint az a sokrétű erkölcsi és művelődési eszmény, amely felkészíti a grófi gyermeket társadalmi helyére és hivatására.A szerző a több évtizedes tudósi-tanári munkája során felhalmozott árnyalt és gazdag korismeretét e különleges könyvben finom beleérző-ábrázoló írásmóddal nyújtja át olvasójának, egyszerre kínálva részletes elemzéseket, összegző értelmezéseket és mához szóló tanulságokat.