Nincs engedélyezve a javascript.

Főkategóriák

Ajándékkönyvek
Ajándéktárgyak
Albumok
Egészség, életmód
Ezotéria
Fitness-Életmód
Folyóiratok, magazinok
Gasztronómia
Gasztronómiai
Gazdaság, üzlet
Gyerek / Mese
Gyermek- és ifjúsági könyvek
Hangoskönyv
Hangoskönyvek
Hobbi, szabadidő
Idegen nyelvű könyvek
Informatika, számítástechnika
Irodalom
Ismeretterjesztő
Játékok
Kulturális
Műszaki könyvek
Művészetek
Naptárak, kalendáriumok
Népzene
Nyelvkönyvek, szótárak
Oktató
Olvasási kellék
Papír, írószer
Publicisztika
Regény
Rock / Pop
Sport
Szórakozás
Tankönyvek
Társadalom- és humántudomány
Térképek
Természet- és alkalmazott tudomány
Történelem
Utazás
Ünnepi
Vallás
Zenei
/
Könyvszalonok
Eldorado music

Hírlevél feliratkozás

És értesülj mindenről elsőkézből

A megadott adataim kezeléséhez hozzájárulok, az
foglaltakat elfogadom.
Krakkót látni - és megírni
Raktári kód:
763922
EAN:
9789634560555
Megjelenés:
2019.
Kötésmód:
ragasztott kartonált
Oldalszám:
212
Méret [mm]:
160 x 235 x 12
Tömeg [g]:
340

Krakkót látni - és megírni

Krakkó magyar szemmel. XIX. század

2 720 Ft
Eredeti ár:
3 200 Ft
Megtakarítás:
15 %
Szállítás:
1-3 munkanap
Készleten
Polcra

Báró, huszártiszt, fizikatanár, fogoly honvéd, teológus, kőműveslegény, állatorvostan-hallgató, a rabbiképző tanára, katolikus káplán, művészettörténész, ügyvéd - sorolhatnánk a különféle foglalkozásokat, egy a közös bennük: XIX. századi magyarok, és valamennyien Krakkóba igyekeznek. Céljuk: "Krakkót látni - és megírni."
Krakkó a XIX. század folyamán politikai helyzetét tekintve sokszor és gyorsan élt át kényszerű változásokat. A Kościuszko-felkelés bukása, Lengyelország harmadik felosztása után osztrák uralom alá került, majd a Varsói Hercegséghez tartozott, aztán - legalábbis látszatra - szabad városállam lett, mígnem egy sikertelen felkelés után végleg a Habsburg Birodalomhoz csatolták, s ott is maradt 1918-ig.
Mit láttak mindebből a XIX. századi magyarok? Kétségtelenül ők is úgy tekintettek Krakkóra, mint élő történelemkönyvre, amely nemcsak a lengyelek, hanem a magyarok számára is tanulságul szolgál.
Krakkóba igyekvő utazóink nemcsak magát a várost, hanem a távolabbi környéket, illetve az oda- és a továbbutazás alatt tapasztaltakat is leírták. A neves és névtelen magyarok - bármilyen kritikával éltek is a látottak vagy rossz tapasztalataik alapján, a megismerés vágya, majd a személyes megismerés révén mégiscsak egy hagyományos barátság alakítói és nem kevésszer haszonélvezői is voltak.
A kötetünkben közreadott változatos műfajú írásokat a lengyel kultúra egyik legjobb hazai szakértője, Petneki Áron válogatta, látta el jegyzetekkel és előszóval.