Az 1848-49-es szabadságharcban lelkészként és íróként tevékenyen résztvevő, majd ezért a megtorlás idején halálra ítélt Könyves Tóth Mihály alakját Debrecen főterén megörökíti a Kossuth mellett állók szoborcsoportja, és természetes, hogy egyháza is őrzi emlékezetét. Mégis érdemes és szükséges őt a mai olvasónak bemutatni, és Tóth-Máthé Miklós - folytatva a Károli Gáspártól Szenci Molnár Alberten és Méliusz Juhász Péteren Ráday Gedeonig futó sorozatát - ezt teszi meg ebben a kötetben.
A Könyves Tóth Mihály elleni vádat a szabadságharc megtorló bírósága előtt beszédei és írásai jelentették. Ahogy Zichy gróf mondja a regényben: Főleg lázító beszédei, írásai, melyekkel több kárt okozott őfelségének (...) még egy hadseregnél is