Ez egy oda-vissza regény.

Miután elolvasta az ember a nyomtatás sorrendjében, talán érdemes elolvasni még egyszer, a végétől indulva, fejezetenként hátrálva előre. Aki akarja, kezdheti rögtön így. Vagy akár összevissza. Mindenesetre sem a szövegnek, sem az olvasóknak nem árt, ha kétszer. A szerző azért nagyon örül, ha legalább egyszer.



Ez az idő regénye.

A változást próbálja megragadni. Fejlődést és visszafejlődést. Elmúlást és múlást. Hanyatlást és haladást. Gyászt és reményt.



Ez egy történelmi regény.

Egy város, egy nép, egy törzs históriája. A jelenből indul, s hátrál visszafelé a múltba. Kétezer év magány. A cselekmény összetartó ereje egy titokzatos szöveg, a Hattyús kézirat, a manuscriptum. Minden korokban próbálják megfejteni, kevés sikerrel. Ennek folytán a magyar nyelv kialakulásának néhány fordulópontját is számba veszi.



Ez egy hittel és istenekkel foglalkozó regény.

A világvallások így vagy úgy szerepet - szereplőt - kaptak benne.



Ez talán nem is egy regény, hanem rege.

Amolyan eposzféle, prózában. A fejezetek nem a hagyományos módon kapcsolódnak egymáshoz.



Ez talán nem is egy...

hanem valamiképpen több. Sokkal több. Így hát többszörös üdv az olvasónak.



Szaklektor: dr. Dobosi Bea



Olvasson bele: Részlet a könyvből









A Szerző megjegyzése:
A HATTYÚK DALA. Öt év munkájának eredménye. A könyvhöz elolvasott irodalom és szakirodalom listája olyan hosszú, hogy papírpocsékolás helyett itt (és a saját honlapomon: vamosmiklos.hu) teszem közzé: Irodalomjegyzék