Nincs engedélyezve a javascript.

Főkategóriák

Ajándékkönyvek
Ajándéktárgyak
Albumok
Egészség, életmód
Ezotéria
Fitness-Életmód
Folyóiratok, magazinok
Gasztronómia
Gasztronómiai
Gazdaság, üzlet
Gyerek / Mese
Gyermek- és ifjúsági könyvek
Hangoskönyv
Hangoskönyvek
Hobbi, szabadidő
Idegen nyelvű könyvek
Informatika, számítástechnika
Irodalom
Ismeretterjesztő
Játékok
Kulturális
Műszaki könyvek
Művészetek
Naptárak, kalendáriumok
Népzene
Nyelvkönyvek, szótárak
Oktató
Olvasási kellék
Papír, írószer
Publicisztika
Regény
Rock / Pop
Sport
Szórakozás
Tankönyvek
Társadalom- és humántudomány
Térképek
Természet- és alkalmazott tudomány
Történelem
Utazás
Ünnepi
Vallás
Zenei
/
Könyvszalonok
Eldorado music

Hírlevél feliratkozás

És értesülj mindenről elsőkézből

Ember 2.0 – A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai
Raktári kód:
765852
EAN:
9789635440726
Megjelenés:
2020.06.18.
Kötésmód:
füles kartonált
Oldalszám:
272
Méret [mm]:
133 x 204 x 16
Tömeg [g]:
350

Ember 2.0 – A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai

3 400 Ft
Szállítás:
1-10 munkanap
Készleten
Polcra

Heidegger szerint "amikor a technika a földgolyó legtávolabbi csücskét is meghódította és gazdaságilag kizsákmányolhatóvá tette, amikor az idő (...) csupán gyorsaság, pillanatszerűség és egyidejűség, az idő mint történelem pedig teljesen eltűnt valamennyi nép ittlétéből, amikor a bokszoló a nép nagy fiának számít, amikor a milliós tömeggyűlések győzelmet jelentenek - akkor, igen, még akkor is mint valami kísértet nyúlik túl mindezeken a kísértéseken a kérdés: minek? - hová? - és mi van azután?"

Csepeli György úgy látja, hogy a szingularitás eljöveteléig még nyitva marad a kérdés, hogy az ember által létrehozott hálózatra települt szuperintelligencia erősebb lesz-e teremtőjénél, vagy kialakul az emberi és a digitális együttélése. Könyvének alapkérdése: elképzelhető-e egy olyan jövő, melyben a természetes észt az élet minden területén kiváltja a mesterséges intelligencia (MI)? Ma még úgy tűnik, hogy két olyan akadály van, ami lehetetlenné teszi a MI felülkerekedését a természetes emberi észen. Az egyik, hogy a MI-alkalmazásokból hiányzik az autonóm emberi léttől elválaszthatatlan önreferencialitás, melynek középpontjában a szabad akarat áll. A szabad akarat az, ami az emberi világot a kvantummechanikai világ részecskéinek szabad világával rokonítja, kinyitva a teret a végtelen, határtalan, meghatározatlan Egy felé, melynek misztikus éjébe a preszókratikus filozófusok világítottak be máig fénylő gondolataikkal.

Az emberi intelligencia MI révén történő végleges kiváltásának másik akadálya az emberi intelligencia normális eloszlása a populációkban, aminek eredményeként minden korban, minden populációban akadnak olyanok, akiknek intelligenciája messze meghaladja az átlagot. Ők azok, akik ott voltak a mesterséges intelligenciához vezető út minden állomásán, az ő zsenialitásuk nélkül az emberek még mindig hordákban csavarognának, pár száz szavas szókincsük birtokában banális dolgokról fecsegnének, életüket kitöltené a szexualitás és az erőszak.

A könyv utolsó részében esik szó az emberfeletti emberről, akinek megjelenése megkérdőjelezi a feltevést, miszerint a MI nem lesz képes felülkerekedni az emberi észen. Nem kizárható, hogy az evolúció új lépéseként megjelenik az emberfeletti ember, az Ember 2.0, akiben a szabad akarat és az intelligencia maximuma találkozik. Nem valószínű, hogy az emberfeletti ember ellent tud majd mondani a transzhumanizmus csábításának, s lemond az emberi agy lehetőségeit időben és térben végtelenbe tágító bioinformatikai, nanotechnológiai, kognitív neurológiai fejlesztésekről, melyek paradox következményeként a homo sapiens az addig ismert konstitúcióban eltűnik, s helyét átadja egy új emberi fajnak, melynek egyedei újra kezdik a színjátékot a galaxisunkban.

A digitális ember akkor maradhat ember, ha körültekintetően és tudatosan rezisztenssé válik a digitális átalakulás adatalapú homogenizáló kényszereivel szemben. A rezisztencia esélyei a nevelésen, a képzésen, a rezisztens tudás megosztásán, közös karbantartásán múlnak.

A nyugati ember akkor lesz képes a jövőben megmaradni, identitását megtartani, ha visszatér a nyugati gondolkodás kezdeteihez, amikor a nyelv erejével szembeszállt a létezők egészével, rákérdezve arra, ami van. Az új világ, melyet az új technológia hoz ránk, páratlan esélyt kínál a kérdezésre.