Lydia Davis legújabb magyarul megjelenő kötetében ismét a banális keveredik az abszurddal, félreértések, szorongások és mániák szervezik a szereplők életét. Davis mindenben meglátja az irodalmat, legyen az az elhunyt hobbijait felsoroló gyászjelentés, a szavak, amelyeket a
házunkban lévő tárgyakból hallunk ki használat közben, vagy épp egy nőstény macska
nem túl eseménydús élete. A kötet néhány novelláját Davis saját, valamint barátai és
családtagjai álmai inspirálták, tizenhárom történet pedig Gustave Flaubert leveleinek
felhasználásával készült. Olyanok ezek a novellák, mint a csoki a Kis történet egy kis doboz csokoládéról című történetben: gazdag ízvilágúak, keserűek, édesek és furcsák egyszerre.