1847-ben járunk. Magyarország olyan, mint a téli álmot alvó természet a feltartóztathatatlanul közelítő tavasz előtt. Az ország a Habsburg Birodalom része, ám egyre több olyan hang bukkan fel, amely az ország modernizációjáért, a Nyugat-Európában már végbement társadalmi és gazdasági reformok itthoni megvalósulásáért száll síkra.Ez a lapozgatós kalandkönyv Jókai Mór A kőszívű ember fiai, XIX. században játszódó regényének újragondolása. Baradlay Marie szerepében te alakítod a történetet. Döntéseiden múlik, hogy hogy alakul a három Baradlay fiú, Ödön, Richárd és Jenő sorsa, de az is, hogy mi lesz a szabadságharc végkimenetele!Hogy ne keveredj el, honnan jöttél és merre jársz éppen, vedd magadhoz a két könyvjelzőt, amelyeket a könyv oldalhajtásából téphetsz le. Kalandra fel, lépj be a reformkori Magyarország világába, igazítsd el a három Baradlay fivér és a nemzet sorsát!Részlet a könyvből:A szikra, amelyből a forradalom 1848. március 15-én Pest-Budán kipattant, hamarosan az egész országot lángba borító futótűzzé változik. A forradalom szinte szemvillanásnyi idő alatt változik át szabadságharccá. A cél a szabadság, amelyet nem lehet másként elérni, csak kiharcolni. A szabadságot nem adják ingyen, meg kell küzdeni érte. Ennek a nemes küzdelemnek fontos szereplői a fiaid. Mindegyik a neki rendelt szerepben áll helyt.Ödön kormánybiztosi tevékenysége rövid időn belül nem várt sikerrel és eredménnyel jár. Nem kis részben az ő fáradhatatlan szervezőkészségének is köszönhető, hogy a magyar sereg létszáma megközelíti a százezer főt. Egy ekkora haderőnek azonban fegyverekre és hadi felszerelésre is szüksége van. Sürgős és fontos feladat ennek mielőbbi előteremtése, különben a sok toborzott katona önmagában mit sem ér. Az öntödékben, kovácsműhelyekben országszerte lázas munka folyik. Nemkülönben az asztalosoknál és az ácsoknál, akik az ostromlétrákat gyártják. Amikor azonban Ödön megvizsgálja a hozzá beküldött darabokat, nehezen tudja türtőztetni magát. Ezek a létrák talán megfelelnek barackszedéshez vagy a padlásajtó eléréséhez, de teljesen alkalmatlanok a bécsi vagy a budai várfalak megostromlására! Hát nem látják kendek, milyen rövidek? kérdezi alig visszafojtott haraggal a körülötte szótlanul állókat.Mialatt Ödön az ütőképes hadsereg létrehozásán fáradozik, Richárd kapitányi rangban már ennek a seregnek a tisztjeként szolgál. Ezt a szolgálatot persze korábbi bajtársai közül nem mindenki nézi jó szemmel. Egyikük, régi barátja, Palvicz Ottó őrnagy úgy érezve, hogy Richárd elárulta uralkodóját párbajra is hívja, amit a katonai erkölcsi kódex szellemében lehetetlen visszautasítani. A felek pisztolyban egyeznek meg. Kora hajnalban, alig valamivel napfelkelte után, segédeik kíséretében találkoznak egy félreeső ligetben. Fehér köpenyük kísértetiesen világít, jó célpontot nyújtva. A pontosan kilépett lőtávolból elsőként Palvicz tüzel. A golyó Richárd csákóját fúrja keresztül. A következő lövés Richárdé. Kevéssel azután, hogy elsüti fegyverét, Palvicz hangosan felkiált, majd térdre rogy. A találat a mellkasát éri. Richárd azonnal a földre ejti fegyverét, és ellenfeléhez fut, aki mellett addigra már a segédek is ott vannak. Palvicz arca halálsápadt, de szemében még ég az élet tüzének utolsó szikrája. Elgyengült kezével int Richárdnak, hogy hajoljon közelebb. Alig hallható, síri hangon suttog a fülébe: Richárd, az én életemnek immár vége. De nem múlok el írmag nélkül e földről. Van egy fiam. Az édesanyja előkelő hölgy, aki elvette őt tőlem. Éjt nappallá téve kerestem a gyermeket, de nem akadtam a nyomára. Csak annyit tudok róla, hogy kiadták dajkaságra, ahol rongyos és éhezik. Bajtárs, add a kezed rá, hogy megtalálod őt!Richárd becsületszavát és kezét adja halálosan sebesült ellenfelének, aki végső erőfeszítéssel megszorítja, megkönnyebülve sóhajt, és örökre lehunyja a szemét.Amíg testvérbátyjai a szabadságharc első vonalában küzdenek, Jenő kevésbé látványos, de ugyanannyira fontos feladatot lát el Nemesdombon. Ő vezeti a gazdaságot, int