Egyszerre regény, kordokumentum és színes, egyéni stílusú olvasmány.

Egy írónő "önregénye". Egy írónőé, aki 40 évig hallgatott. Illetve - mondjuk így: - hallgattatták.

Előtte remek és sikeres mesekönyveket írt. A Pöpöpapa és a kutyákok, a Pulimese egy generáció gyermekeinek kedvence volt.

Aztán megírta az Azértsét, ezt a Magvető adta ki hatalmas példányszámban. Új stílus, új fajta hang - mondta a kritikusok egy része. A többi meg kiátkozta. Kifúrta.

Akkor váltott. Tévé, rádió, könyvkiadás… Kitalálta a később legendás Pityke őrmestert, nagy háborgások ellenére kiadta Lőwy Árpád disznó verseit, volt sorozata a tévében Szerelmese címmel.

Horváth Gita sokáig Kertész Ákos felesége is volt, az író neki ajánlotta a Makra első kiadását, merthogy ő volt Vali, a hősnő. 1967-ben életre szóló barátságot kötött Göncz árpád író-műfordítóval, későbbi köztársasági elnökkel, mindenki kedves nagpapájával, aki közben szerelmes lett bele, és a bulvársajtó sokáig csámcsogott kettejük "titkolt" kapcsolatán. Csakhogy...

Aztán egy nagy szerelem a talán legjelentősebb színházi rendezővel... Meg az Operett Színházzal.

Mindez - vagyis maga a valóság adja a muníciót az írói mondandóhoz: a tiltások természetrajzához, a kelet-európai kontraszelekcióhoz, mely egyszerű és örök: a jót bünteti - a rosszat jutalmazza!