A SOR

A sorSorban állnak. Egyre többen. Eleinte csak találgatnak, mit árulnak. Aztán kiderül: koncertjegyeket. A világhírű orosz zeneszerző végre visszatér, és maga fogja vezényelni legújabb szimfóniáját. Mindenki tülekedik, lökdösődik. Telik-múlik az idő, évszakok jönnek-mennek, és az arctalan tömeg hús-vér emberek gyülekezetévé válik. Nevet, sorsot kapnak a sorban állók, közösséggé szerveződnek, barátságok köttetnek, egymásba szeretnek, csalnak és csalódnak. De valamennyien kíváncsiak, milyen az államilag betiltott muzsika, amilyet évtizedek óta nem hallott senki. Összefűzi őket a leghőbb vágy a mesébe illő szépség után, a közös remény valami jóra, az ábrándozás a boldog jövőről.A sor az ínség és a bürokrácia általános érvényű szimbóluma mindenütt, ahol szabadon garázdálkodhatnak a hatalmukkal visszaélők. A sorban állók pedig talán észre sem veszik, hogy siklik el egymás mellett az életük. A szerző azt járja körül, hogy milyen az ember, mi mindet bír ki a lélek, és mi mindenre képes, aki s