A KLITORISZ CSODÁLATOS TÖRTÉNETE

Ha belegondolunk, mi mindent öveztek titkok, tabuk és tiltások az utóbbi évszázadokban, akkor a nők szexuális öröme biztosan ezek közé tartozik. Pedig az ókorban még merőben másképp vélekedtek erről a témáról.Abban az időben nyíltan lehetett erről beszélni. Nézzük csak Ovidius mit ír az Átváltozásokban: Teiresziászt, a későbbi jóst az istenek hét évre nővé változtatták, s így megtapasztalhatta mindkét nem szexuális élvezetét. Amikor Zeusz megkérdezte, a nők vagy a férfiak örömérzete nagyobb, egyértelműen a nők mellett tette le a voksát.Akkoriban az egyik legfőbb nemi szerveknek tekintették a klitoriszt, melynek fontos szerepet tulajdonítottak a megtermékenyítésben. A középkorban, bármily meglepő is, az egyház álláspontja is ezt tükrözte. Ám mihelyst kiderült, hogy a klitorisz „csupán” a szexuális örömöt teszi teljessé, és „érdemtelen” gyönyörhöz segít hozzá, megkezdődött a nők évszázados pokoljárása. Úgy tartották, ha ez a szerv nem kell a szaporodáshoz, nincs is rá szükség, ezért bevett gyakorlattá vált a kimetszése, ami rendkívül nagy fájdalommal és fertőzésveszéllyel járt. A kegyetlen beavatkozásoknak a népesség radikális csökkenése vetett véget, ugyanis az ezeken átesett nők vonakodtak a nemi élettől, ezért jelentősen visszaesett a születések száma. Hosszú időnek kellett eltelni, míg beköszöntött az orvosilag javasolt orgazmusok korszaka, míg végül Sigmund Freud pszichológiája emelte vissza természetes helyére a női szexualitás kérdését. Hogy gyógyíthatóak lesznek-e valaha a nők lelkében és testében évszázadok óta hordozott sérülések? Csak rajtunk, nőként teljes életre vágyó felnőtteken, és lányokból nőket nevelő szülőkön múlik.Ez a kötet ismeretterjesztésen, kultúrtörténeti érdekességek bemutatásán túl azt a célt is szolgálja, hogy a nők öntudatosabban, komplexebben éljék meg saját szexualitásukat, mint korábban. JEAN-CLAUDE PIQUARD (1952–) Montpellier-ben elő francia szexológus, terapeuta és író. Több munkája is megjelent ebben a témában: A kétféle nemi extázi